Az egy héttel korábbihoz hasonlóan most szombaton is összejött egy hajnali csobbanás. A terv egy Balaton-átúszás táv volt, az előirányzat pedig 1 óra 25 perc.
Azonnal bele is kezdtem, az első kilométeren visszafogott, nyugodt tempóval próbáltam magam melegíteni, hogy később egy emelt iram se tegyen nagyon tönkre. Ám már az első száz métereken nehézkesen, erőlködéssel tudtam csak a szükséges időt hozni, sőt, lassan már azt sem, úgyhogy az első ezres részidőm 17:19 lett. Ezután röviddel valahogy kezdett lazábbá, könnyedebbé válni a mozgásom, ami nagyon jó érzés volt, csak aggódtam, hogy a reggelizés hiánya miatt el fog múlni a vércukorszintem, ez legalábbis a korábbi tapasztalataim alapján általában 3 kilométer körül várható. Mindenesetre a második kilométer már 16:17 volt, és még mindig sikerült tovább gyorsulnom, de már két és fél kilométernél éreztem, hogy a harmadik végén le kell állnom, mert éhezik a hús. A befejező ezrem így 15:49-re jött ki, a három kilométer pedig az egyébként semmitmondó 50 percen belülre, 49:25-re.
Ezután 200 méter laza átvezetést úsztam kesztyűvel, majd szintén kesztyűvel még egy ezres iramot, bár ez már nem igazán esett jól, és úgy döntöttem, hogy mára abbahagyom. Mégis elmondható a mai csobbanásról, hogy egy része - a közepe - kifejezetten jólesett és bíztató érzéseket éltem át közben.
A napi össztáv 4.200 méter volt.
