Ma egész nap nem találtam a helyem, és ez estefelé már kezdett elviselhetetlenné válni. Időközben tudatosult bennem, hogy ez "vízriadó", azaz az úszás elvonási tünete. Találtam magamnak egy órát este még sötétedés előtt, amikor le tudtam ugrani a tóra, így ezt ki is használtam.
Gyors átöltözés és nekiindulás a túlpartnak... Közben döntöttem el, hogy egy-egy oda-vissza egy 500 méteres és egy 350 méteres pályán fog beleférni az időmbe, és az első 500 után a másik három távon nagyon keményen ki is hajtottam magamból, ami volt bennem. Bár ez az alkalom csak 1.700 méter volt, alaposan lefárasztott, de izomlázat nem okozott, viszont nagyon jót tett a lelkemnek és a hangulatomnak is.
