Ma kevesebb időm volt úszásra, de azt megpróbáltam minél jobban kihasználni.
500 méter bemelegítéssel kezdtem, majd időmérést terveztem háromszor 500 méteren (50-es medence), javuló időkkel, középerős kezdéssel.
A kezdő iramot jól beállítottam, azonban 150 méter után már görcsössé vált a mozgásom, és 7:41-el fogtam partot. Ezután nem nagyon néztem volna ki magamból azt, hogy ezen még 10 és 20 mp-t tudnék javítani, de mit veszíthettem, nekivágtam...
A második 500 közben valamelyest oldódott a görcsösség, mivel odafigyeltem, hogy az egész toló szakasz meglegyen és ezzel lassítottam, elnyújtottam a kartempómat. Ez jót is tett, 7:34 lett a vége. Majd jött az utolsó 500 méter, amelynél már 100 méter után annyit beleadtam, mintha már csak 100 méter lenne hátra, aztán a többivel lesz, ami lesz... Érdekes módon még inkább lazult a vállam és a karom, a görcsösség elmúlt, így fokozhattam a beleadott erőt a kartempómba. Meglepetésemre 7:21-et úsztam, amit igen jónak tartok a jelenlegi formámra tekintettel.
Végül még egy "erőfelmérő" 200 métert nyomtam időre, ez 2:45 lett (pocsék idő), ami jól mutatja, hogy kiúsztam magam még ezen a kis össztávú - 2.200 méteres - edzésen is (természetesen figyelembe véve azt, hogy nem életem formájában vagyok).
És most jöjjön majd a pudingpróba szombaton... Az Öbölátúszás lesz az első alkalom a csongrádi verseny óta, amikor valóban mindent bele fogok adni, szinte az életemért fogok úszni, mert nagyon fontos lesz számomra az időeredmény - és eleve maga a verseny. Remélem, az időjárás nem szól közbe és lebonyolítják az eseményt, mert fejben már nagyon rákészültem, nehéz lenne elfogadni, ha szárazon maradnék...
