Tavaly április óta tegnap először éreztem azt, hogy beteg lettem. Igazából furcsa érzés volt, nem az a szokványos padlófogás, mint általában. Egyszerűen csak azt éreztem, hogy elgyengültem, és jólesik feküdni, pihenni. Estére már eléggé elhagyott minden erőm, korán lefeküdtem, de éjszaka 38.2-es lázra ébredtem. Ezt nyilván kezelni kellett, gyors lázcsillapítás, majd próbáltam tovább aludni, de kb. három óra telt el, mire sikerrel jártam.
Az úszásról még így sem mondtam le, csak az aggasztott, hogy 2 km-es időmérés volt a mai napra előírva. Arra gondoltam, hogy rábízom magam a bemelegítésre, akkor majd úgyis érzem, mit bírok és mit nem.
Végül 1.000 méter laza bemelegítéssel és folyamatos úszással kezdtem, majd 300 méter hosszonként váltott gyors- és hátúszást követően úgy döntöttem, csak kipróbálom ezt a két kilométert, ki tudja... Bár túl sok illúzióm nem volt, a bal nyirokmirigyem nagyon fájt, szinte ki akart szakadni a nyakamból minden nyeléskor, nagyon gyengének és levertnek éreztem magam, a derekamban, az alkaromban és a tricepszemben pedig ott figyelt ez a jellegzetes izomlázszerű érzés. És ez eleve behatárolta a húzóerőt, mint az nemsokára ki is derült...
Gyors számítással 5 db egymás utáni 5:50-es 400 méter kellett ahhoz, hogy a célidőt megússzam.
Az első 400 után 5:51-nél álltam, úgyhogy kicsit rá kellett dolgoznom az iramra, ám ez nemhogy nem sikerült, innentől kezdve folyamatosan lassultam egészen kb. 1.200 méterig. Egyszerűen hiába toltam, nem volt bennem erő, világosan kiderült, hogy azon a szinten, ahol tartok, betegen nem lehet egyéni csúcsot úszni. Ezernél a szükséges 14:37 helyett 14:59-et mutatott az óra, ekkor egy pillanatra a leállás gondolata is megfordult a fejemben, aztán mégis továbbmentem annak ellenére, hogy a hátrány már behozhatatlan volt, - de becsületből le akartam úszni a távot.
Amennyire lehetett, fokoztam az erőfeszítéseket, de az óra szerint az iramomban nem történt változás. Az utolsó 400-on minden létező energiámat mozgósítottam, hogy fél órán belül maradjak, és végül a második ezres 14:51-re sikerült, így a teljes táv 29:50 lett.
A 29:15-ös célidőhöz képest ez rettenetesen nagy különbség, ugyanakkor tudom, hogy összehasonlíthatatlan a mai állapotom akár csak a tegnapelőttivel.
A végére még 700 méter gyors- és hátúszást hagytam, így a napi össztáv 4.000 méter lett (benne 500 méter hátúszással).
Ha pénteken olyan állapotban leszek, hogy le tudok menni úszni, a még e hétre kijelölt 400 méteres időmérést akkor is átteszem a jövő hétre.