Valahogy nem érzek magamban igazi lelkesedést, nem hajt igazán semmi, amibe a motivációm kapaszkodna, szinte kötelességszerűen gondolkodom az OB-ről, amelynek az időpontja éppen ezért inkább fenyegetően érződik közeledni, mint várakozással és izgalommal töltene el, ahogy az előző években tette.
Mivel elég leterhelő lesz a program a három nap során - amennyiben a Balaton-átúszás elmarad - a 8 egyéni és a várhatóan 2-3 váltószerepléssel, ez is annyira stresszel, hogy nem igazán érzem jól magam a bőrömben. Amivel megint megpróbálom nyugtatni magam, az a szinte napi rendszerességű uszodába járás, holott egyébként tiszta számomra, hogy ezen sokkal kevésbé múlik a siker, mint a motiváltságon alapuló fokozott intenzitáson - amelyre azonban semmi nem vesz rá jelenleg.
200 méteres etapokban először laza bemelegítéssel kezdtem, majd gyors-hát kombináció, ugyanez kesztyűben is (a hát hosszokat igyekeztem jól meghúzni, a medence ezúttal 33-as volt), és az első pihenő előtt még egy etap hosszonként váltott 4-es ill. 6-os levegő.
Némi pihegés után a második félidőt kissé hosszabbnak szántam:
200 méter újramelegítés, majd egy tüdőtágító: 400 méter TEA, dupla hosszonként 4-es, 6-os, és 8-as levegővel úgy, hogy legfeljebb 21 kartempó legyen egy-egy hossz. Utána 200 méter pillangó - gyors kombináció, 400 méter iram gyors, újabb 400 hosszonként váltott laza és sprint gyors TEA-val, majd még egy 400-as iramúszás, és a végére ugyanez kesztyűben.
A napi össztáv 3.200 méter volt, benne 200 méter hátúszás és 100 méter pillangó.
Jó, jó, valamit majd felmutatok magamhoz képest az 50-eken, de mi lesz a középtávokkal? Most egyelőre pl. egy 200 hát erős iramban is szinte élethalál harcnak tűnik...