Nagyon nyugtalanított, hogy a hétvégén is kellene találnom egy időpontot, amikor tudok úszkálni egyet, különben a most végre beindult gépezetnek túl sok pihenő lenne az a 4-5 nap, amely a következő edzésig eltelne. Végül is a szombat hajnal-reggel megfelelőnek tűnt, így ezt nem is hagytam kihasználatlanul.
200 méter bemelegítés, 1.000 méter laza kesztyűzés, majd ugyanez már fokozott iramban. Aztán jött 200 méter hátúszás-hátlábazás, majd ismét kétszer 1.000 méter teával. Az elsőnél még közepesen laza iramban úsztam, a tempószámot próbáltam a 25-ös medencében 15-ön tartani, így az első kilométer csak 18:10 lett. Utána már egy kicsit az iramra is odafigyeltem, bár ez az ezres már nem igazán esett jól, 16:23.es idővel fogtam partot. A legvégén 200 méter levezetőt úsztam, így a napi össztáv 4.600 méter lett, benne 200 méter hátúszással.
Bár a végére a reggeli hiánya okozta vércukor-elégtelenség kivette a karomból az erőt, mégis nagyon jól éreztem magam, hasznos volt ez az edzés a testemnek és a lelkemnek egyaránt.
Persze hogy valójában mennyire hasznos, az nem most fog kiderülni, és nem csak ettől az alkalomtól függ.
