2009-ben 16 verseny jöhetett képbe előzetesen nálam, amelyből 3 időközben kiesett, egyet pedig egy aznapi másik versenyre cseréltem fel. Így végeredményben a csapatversenyek közül két 24 óráson és egy 12 óráson, az egyéniek közül négy nyíltvízin és hat szenior medencés versenyen - melyek egyike az országos bajnokság - vettem részt, ez összesen 13 rendezvény. Zölddel a nem tervezett, de bevállalt, kékkel a tervezett és megvalósult, pirossal a tervezett, de kihagyott versenyeket jelöltem.
Az év során a két legrangosabb verseny számomra a Balaton-átúszás és a szenior országos bajnokság volt, ám a felkészültségem mindkettőn messze a szükséges alatt volt, így az eredményeim is méltatlanok voltak a versenyek rangjához.
A medencés hosszútávú időim egyikén sem javítottam, igaz, nagyon kevés alkalommal próbálkoztam velük, és akkor sem rekorddöntési szándékkal. A medencés standard versenyszámokat illetően a 200 gyors kivételével azonban mindet sikerült legalább egyszer megdöntenem.
50 gyorson először Békéscsabán javítottam a korábbi 29.69-et 29.67-re, majd Csongrádon 29.51-re, amitől Hódmezővásárhelyen egy századdal maradtam csak el.
100 gyorson a 2008-as OB-n úszott 1:06.86 volt a kiindulási alap, amit Nyíregyházán egyből bevittem 1:06 alá (1:05.98), és ezt még az országos bajnokságon is erősen megjavítottam, így az új csúcsom 1:05.13. Az időket tekintve így ebben a számban voltam a legsikeresebb a tavalyi év során.
200 gyorson viszont nagy csalódásokat keltő időket úsztam. Sajnos a még megfelelő formában talált év eleji versenyeken nem rendezték meg ezt a számot, a csongrádi rettenet - amikor elrontottam a féltávos bukót - után egyszer sem voltam olyan formában, hogy sikerült volna újra 2:30-on belül úsznom. Így a Gyulán úszott 2:30.22 lett a legjobb tavalyi időm, ami természetesen nem lehetett elég ahhoz, hogy újra nyerjek az OB-n.
400 gyorson nagyon vegyes a kép. Nyíregyházán még nemhogy az egyéni csúcsomat, de még az egy évvel korábbi 5:26.15-öt sem léptem át. Békéscsaba előtt viszont ráfeküdtem erre a számra, bíztatóak voltak az előjelek és jól sikerült a futamom is, és nagy örömömre 5:20.48-re javítottam a mindenkori legjobb időmet. Ezt követően azonban sem Csongrádon, sem Gyulán nem jutottam 5:30-on belülre, az év végén viszont valahogy még egyszer össze tudtam hozni egy 5:28-at, azaz újra a szégyenhatáron belülre kerültem.
50 pillangón Nyíregyházán "debütáltam" egy lesújtó idővel, amit azonban három versenyen zsinórban javítva 34.28-ig jutottam el a budapesti Sportvarázson. Ezt követően azonban visszaesés és már csak 35.50-en túli idők jöttek.
50 háton szintén próbálkoztam, de ezzel még a pilléhez képest is "tanulóvezető" szinten. Ennek megfelelően júniusban a Sportvarázson még elég volt egy éppen 40 mp-n belüli idő, Hódmezővásárhelyen ugyanehhez az érzéshez már másfél másodperccel jobb kellett, így jelenleg 38.39-en állok, bár ez még mindig semmire sem elég azon kívül, hogy támpontot nyújt és motivációt ad a további javításokhoz.
A tavalyi év során versenyeken és edzéseken az összegzés szerint 279.566 métert úsztam, amely csaknem 190 kilométerrel kevesebb, mint az egy évvel ezelőtti össztáv. Ebből 249.375 méter volt a gyors, mely tartalmazott 29.750 méternyi sorozatot és időmérést, illetve 12.350 méter egy hosszos sprinteket. Tenyérellenállást 58.700 méteren használtam. Korábbi önmagamhoz képest viszonylag sokat pillangóztam, főleg az év elején, így összesen 24.658 méter jött össze, a hátúszást 5.533 méteren gyakoroltam.
A versenyek során elvileg 58.416 métert úsztam különböző versenyeken. A 4 nyíltvízi versenyemen összesen 6 rajthoz állással körülbelül - azaz a kiírás szerinti távokat összegezve - 26.100 métert, a három csapatversenyen 27.866 métert, a szenior versenyeken pedig 4.450 métert úsztam (egyéniben és váltóban, minden versenyszámot beleértve).
Az év során elég sok éremmel gazdagodtam, amelynek a nagy részét sajnálom, mert elsősorban nem az én érdemem volt, hanem a versenyek szűkülő létszámának. Amíg tavaly a szenior versenyeken összesen 12-szer álltam egyéni versenyszámban rajthoz és mindössze egyszer fordult elő, hogy a korcsoportomban nem voltunk háromnál többen, úgy idén a 30 indulásomból ez hétszer is megtörtént, ami nagyon lehangoló. Még ennek ellenére is csak egyetlen alkalommal, Nyíregyházán 400 gyorson sikerült győznöm.
Bár a nyíltvízi versenyeken is ugyanilyen szűkülő volt a tendencia, ezeken sokkal nagyobb presztízse volt az érmeknek. Pláne úgy, hogy a Fűzfői Átúszáson, ahol a korosztályomban győztem, illetve az Öbölátúszáson, ahol harmadik lettem, egyaránt kitűnő időt úsztam a magam viszonylatában.
Az edzésmunkám önmagában nagyon hullámzó és gyenge közepes volt, az előző évhez képest pedig az első hónapokat leszámítva kifejezetten gyenge. Mind távban, mind intenzitásban nem készültem fel olyan szinten a versenyek többségére, amely ehhez méltó lett volna. Ennek ellenére még a számos rettenetes időt is beleszámítva az eredmények java részéből nem ez tükröződik. Egyedül a Balaton-átúszás és a 200 gyors idői voltak igazán igazságosak, ezeken jött leginkább ki az, amit reálisan érdemeltem.
A versenyek fontosságának megítélése változott bennem az év során.
A 24 órás csapatversenyeken a korábbi feltételek között - a baráti társaságunk-adta "mag" felduzzasztása az indulás érdekében - nem vonz a részvétel, a 12 óráson a kisebb és természetes létszám és a baráti hangulat miatt mindenképpen, ám valószínűleg ez is kimarad számomra az idén, hiszen már a tavalyi esemény előtt eldöntöttem, hogy a következő alkalommal egyéniben szeretnék indulni. A nyíltvízi versenyek továbbra is a legkedvesebbek számomra, remélem, legalább háromra eljutok majd a nyáron, illetve a szenior versenyek is jobban foglalkoztatnak, főleg a pillangó és a hátúszás miatt, az új versenyszámaim okán.
Az edzések szempontjából nem akarok erőszakosan visszakapaszkodni arra a szintre, ahol intenzitásban korábban tartottam, inkább csak lépésről-lépésre, ha ez hosszabb távon is működni fog, mindenesetre a korábbi céljaimról végleg nem mondok le, még ha esetleg időközben azokat módosítani is leszek kénytelen.
