Kevés meggyőződéssel, de legalább a rendszerességet tartva ezúttal is leugrottam egyet megmártózni, ezúttal 33 méteres medencében.
Ez a kifejezés nem túlzás, mivel viszonylag keveset úsztam. 400 méter bemelegítés után felvettem a kesztyűt, 400-400 méter iramúszás, laza, egy kesztyű nélküli időmérés, végül ismét kesztyűs sprint hosszokat úsztam össze.
Az időmérés egészen megdöbbentett: erőlködtem ugyan, de úgy éreztem, nem lesz azért olyan rossz az időm, de elborzadtam az 5:49 láttán. Nem is ez volt az igazán lesújtó, hanem az, hogy úgy éreztem, ennél ma egy másodperccel sem tudntam volna jobbat.
A napi össztáv 1.600 méter volt.
A másfél hetes szünethez közeledve egyre céltalanabbnak érzem az úszást, és ez elég hangulatromboló, bár az úszás szeretete és a felelősségérzet az OB-vel kapcsolatban még mindig vissza-visszahoz az uszodába, de igazi intenzitásra ilyen helyzetben egyszerűen képtelen vagyok.
