Ezt az alkalmat csak tegnap reggel "találtam ki" még úszás után, arra gondolva, hogy nem baj, ha most egy kicsit besűrítem a dolgokat, mert jövő héten úgyis csak a tespedésre és a hízásra kell "koncentrálnom". Friss mérés szerint jelenleg 79 kiló vagyok - más sportágban ez már a cirkálósúly határa -, bár nem tudom, az eddigi 2-3 kiló hová rakódott le, mert a hasam még mindig darabokban és nem egyben látszik, de remélem, egy hét múlva már nem ez lesz a helyzet. Mostantól zabafesztivál van, annyit eszek, amennyit csak kívánok, és amikor csak az eszembe jut. Már tanácsokat is kértem és kaptam ezügyben, de még gondolkodom a Sertéstenyésztők Országos Szövetségének megkeresésében is...
Ma hajnalban is amilyen könnyen ment az ébredés, olyan nagyon nehezen tudtam rávenni magam, hogy összepakoljak.
Majdnem elsüllyedtem a bemelegítésnél, annyira döcögősen indult az egész, de aztán egy kilométer után már kezdtem magamhoz térni. Nekiindultam folyamatában egy újabb ezresnek, szándékosan annyira nyugodtan és lomhán, hogy még éppen csak ne felejtsem el közben, hogy kell úszni... Közben elindítottam a vekkert, hogy mit jelent számokban ez az érzés, és a végén 16:38-nál állt meg (25-ös medence, 18-19-es csapásszám). Egyrészt tényleg dögunalom volt így úszni, másrészt tudom, hogy Zalaegerszegen ha egyáltalán eljutok a verseny feléig, azon túl ez az iram szinte tudományos sebességnek számít, aminél alighanem sokkal lassabban fogok már agonizálni.
Aztán gondoltam a hátúszásra is, de az első hossz után nem éreztem elég frissnek magam hozzá, így inkább egy kicsit pörgősebb megoldást választva hosszonként váltott gyors és hát lett a téma, a hátas hosszokat erősen meghúzva. Így ötszáz métert lapátoltam össze.
A napi össztáv 2.500 méter lett, 250 méter hátúszással.
