HTML

Úszás 2008-

Ez elsősorban saját napló, de nyílt olvasmány bármely érdeklődő ismerősöm számára. A vízzel való kapcsolatomról, a 2008-as évtől kezdődően elkövetett edzéseimről, illetve a versenyeimről szól, de az első bejegyzések még a legelső kartempókig visszanyúlnak, hiszen a mindenkori eredményeimnek elválaszthatatlan szerves része az a tény is, hogy a semmiből indultam.

Friss topikok

  • hillaby: pedig - sajnos? - igaz. Puhány vagyok! (2013.09.29. 22:25) Öbölátúszás, 2013. július 28.
  • hillaby: @FüziMedve: @cyr45: Diana Nyadnak sikerült! (2013.09.02. 21:56) Szabad gondolkodni
  • FüziMedve: igen, köszönöm! (2013.07.25. 21:05) Eldőlt
  • hillaby: Téged aztán kemény fából faragtak! De úgy látom, szereted a kihívásokat! Szurkolok, és elképzelhet... (2013.07.21. 23:15) Felkészülés az Öbölátúszásra
  • cyr45: én (halasztás ügyben) Neked drukkoltam, magam ellen. És örülök, hogy így alakult! Az utolsó mondat... (2013.07.07. 23:31) Az igazi esély

Linkblog

Edzések 2008. - harmadik szakasz, 9. edzés, augusztus 19.

2008.08.19. 23:22 FüziMedve

Ma szintén este sikerült vízbe szállnom háromnegyed órára.

A 400 méter bemelegítést ezúttal pille-gyors-hát-gyors hosszokkal követtem el. Ekkor már éreztem, hogy a mindennapossá vált edzések most már eléggé megviselték a karosszériámat, fájt egy kicsit a felkarom, a vállam, és a sérült térdem sem pihente ki magát annyira, mint szerette volna.

Így a sorozatokról lemondtam a mai napra, és inkább iramúszások és hosszú levegős tüdőfeszengetések mellett döntöttem.

Kezdtem 600 méter irammal, amelyet nem mértem, de feltehetően jóval erősebb volt a 15 perc/km-es tempónál. Aztán beültem öt percre szaunázni, majd újramelegítés 200 méterrel, és elhatároztam magam öt darab kétszázas etapra, amelyek egymás után nyolc-hat-nyolc-hat-nyolc levegősök voltak. Ez aztán alaposan felpiszkálta a tüdőmet, pláne, hogy az utolsó kettőnek jól odatettem magam (3:04 és 3:05).

Megfigyeltem, hogy amikor egy picit lazábban úsztam, 24 kartempó elég volt a 33 méterhez, ez jól mutatja, hogy a tolószakasz alapból alighanem rendben van. Amikor viszont belehúztam és nőtt az oxigénvákuum, a testem automatikusan lerövidítette a kartempókat, hogy mihamarabb újra levegőhöz jusson. Ekkor már nem volt meg a tolószakasz, és 27-es csapásszámú hosszokat úsztam. Ez is egy újabb példa volt számomra, hogy terhelés hatására nem mindig a technika hátrányára változik a mozgásom automatikusan. A sebesség tartása mellett a test önkéntelenül is keresi a legkevésbé oxigénhiányos állapotokat, a legáramvonalasabb helyzeteket és a szinte minden fázison való energiaspórolás lehetőségeit. Természetesen ezt csak megfelelő - nem extrém, de nem is könnyed - iram mellett teszi.

Az úszás végére aztán csak kibújt belőlem a kisördög és egy rövid százas sorozatot elengedtem:

4 * 100 méter, indulási idők: 1:35

1:19
1:19
1:19
1:21

Itt már nem maradt idő a levezetésnek, de olyan nagyon nem is lesz szükség rá, hiszen holnapra tűzszünetet rendeltem el. Azt hiszem, eddig nem lehetek elégedetlen a felkészülésemmel, azonban kérdés, hogy a Balatont mennyire érzem majd megfelelőnek és mikor találok időt a további mozgásra.

A napi össztáv 2.600 méter volt, 100-100 méter pillangóval és hátúszással.

Szólj hozzá!

Címkék: balaton sport úszás szenior átúszás

A bejegyzés trackback címe:

https://uszas2008.blog.hu/api/trackback/id/tr68623898

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása