Ma már kicsit jobban igyekeztem odacsapni a lovaknak.
Ismét a tavon kötöttem ki kora délután, két oda-vissza távra volt lehetőségem (4*500 méter), minden hosszon időméréssel.
Az első hosszon nagyon belekezdtem, és hamar rájöttem, hogy a "nagyon"-t korrigálnom kell "túlságosan"-ra, mert visszaütött a dolog és be kellett lassítanom, így csak 7:10 lett a vége. Visszafelé már egyenlegesen erős iramot választottam, olyat, hogy még hajrázni sem maradt erőm, csak a sebességet tartani, és meglepődtem, amikor 6:57-nél fogtam talajt. Ez a valaha úszott legjobb időm volt ezen a távon (a tavalyi legjobbnál egy mp-el mentem jobbat).
Ezt követően egy kis szünetet tartottam, hadd barnuljak is egy kicsit...
Mondjuk ez az úszáskedvemet nem erősítette, amit az is mutatott, hogy a következő hosszon már csak 7:28-at produkáltam. Visszafelé viszont még belehúztam és 7:06-al végeztem be a napot.
A napi össztáv
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy középtávon meglepően jó kondival rendelkezem, viszont az is tiszta, hogy a hosszútávú állóképességem módfelett gyenge, ami valószínűleg az elmúlt két héten részben érthetően teljesen hanyagolt intenzív úszás miatt lehet.
Vadonat újdonság, hogy sikerült elérnem Szántó Lászlót - a Balaton-átúszás főszervezőjét - és elbeszélgetnem vele a négyszeres átúszás lehetőségéről. Ha csak a szavait nézem, azok megnyugtatólag kellett, hogy hassanak rám, hiszen teljesen pozitívan állt a dologhoz, biztosított arról, hogy ha kevéssel a 2 órás rajtzárást követően érek is partot Révfülöpön negyedszer, akkor is valahogy meg tudja oldani, hogy elindulhassak. Ráadásul elmondta, hogy ő végig egy motorcsónakban fog cirkálni, partra szállni, majd újra hajóba ülni a nap során, és segít abban is, hogy ezzel mielőbb visszajuthassak úszás után a rajthelyre.
Azonban roppantmód nyugtalanít, hogy azt mondta, ezt elég lesz majd ott a helyszínen megbeszélnünk, ráadásul azt kérte, hogy a célbaérkezésemkor csörögjek majd rá mobilon, és jönni fog értem... Hát ezt technikailag nem tudom, hogy gondolta, mindenesetre egyelőre lövésem sincs, hogy fogom úszva átvinni a mobilomat a túlpartra...
Amit nagy hirtelen javasoltam neki, az az, hogy a rajt előtt minél korábban rá fogok csörögni és megkeresem, hogy egyeztessünk le mindent, illetve az első csobbanás előtt közvetlenül plusz-mínusz két perc pontossággal megmondom, mikor várjon a célzóna mellett rám. Ebben végül is megegyeztünk, de még beszélni fogok vele addig is, az biztos, és alaposan átgondolom, hogy tömhetném tele a fejét azzal, hogy el ne felejtse ezt, vagy nehogy valamit elkavarjon, mert ha mondjuk harmadszorra partot érek időben és nem tudok átjutni a túlpartra, mert éppen valahová elkeveredett, akkor...
A szavai alapján egyértelmű a segítő szándéka, de nekem még talán ennél is fontosabb a megbízhatóság, amit az első beszélgetés után tisztán kivettem, hogy nekem kell "megszerveznem benne"...
A kedves olvasóktól is kérnék segítséget: ki kellene találnom egy olyan vízálló tokot a mobilomnak, amely nem nagy beruházás, könnyen kinyitható és becsukható, bírja a víznyomást, és úszás közben úgy felerősíthető a testre, hogy a légzést és a mozgást nem zavarja, és lehetőleg minimális a keresztmetszete a haladási irányra. Ha van valakinek ilyen ötlete, kérem, írja meg kommentbe! Előre is köszönöm!
