A mai alkalomról már tegnap eldöntöttem, hogy elsősorban a távolságok edzése lesz, a sprinteket ezúttal félreteszem. A 25 méteres medencét választottam.
Valamit mérni is szerettem volna, hogy ellenőrizhessem, hol tartok állóképesség terén, és eldöntöttem, hogy ez az 1.000 méter lesz.
500 m bemelegítést követően tehát nekiestem a mérésnek.
Féltávnál 7:19-en álltam, ebből 14:4X-es időre tippeltem. 800 méternél 11:43-at mutatott az óra, de az utolsó kétszázon mindent beleadtam, és mivel ez 2:51-re sikerült, az egy kilométerem 14:34 lett.
Ez a március elején úszott legjobb időmnél 21 mp-el még mindig gyengébb, azonban elég sokat javultam az egy héttel ezelőtti mérés óta. Most már elérhetőnek tűnik az egy hónappal ezelőtti formám, végre először érzem azt, hogy hamarosan újra ott tartok majd, talán két-három hét múlva (pláne, ha még megkapom a soproni "lórúgást" is a jövő hétvégén).
Aztán gondolkodóba estem, hogy még mit és hogyan ússzak, és eldöntöttem, hogy mérek 3.000 métert is. Ezt azonban nem erőfelmérés, hanem inkább kondijavítás céljából, iramúszásként gondoltam ki. A célom az volt, hogy folyamatosan javítva, 16, 15:30 és 15 perc körüliek legyenek a kilométerek.
Az első 500 méternél kicsit megijedtem, mert dinamikusnak tűnt az egész, mégis csak 8:01-et láttam az órámon. Ekkor kicsit jobban odatettem magam, az első km így 15:53 lett. 1.200 méter körül valahogy az volt az érzésem, hogy az az ólmos érzés, amelyet a karomban észleltem a bemelegítés óta, elkezd "feloldódni" és nagyrészt megszűnni. Valahogy könnyedébb lett az úszásom, ugyanazzal az erőkifejtéssel nagyobb iramot tudtam diktálni. A második ezer így 15:36-ra sikerült, majd a záró kilométer is e körül, 15:33-on landolt. Így a 3 km 47:02 alatt pörgött le.
Ez közel két perccel gyengébb, mint a valaha úszott legjobb időm, ami azért még elég soknak tűnik. De valahogy itt is azt éreztem, hogy ez még ma is jobb lett volna legalább fél perccel, ha teljes erőbedobással úszok. Ezt viszont nem akartam, elég volt egy nagyon erős iram is, mert nem érzem még, hol fogy el az erőm, meddig tartja magát a karom. Másrészt pedig majd akkor szétúszom magam ezen a távon (is), ha már oda jutott a kondim, hogy reális esélyem lesz túllépni a rekordomon.
Legvégül 600 méter laza levezetéssel zártam.
A napi össztáv 5.600 méter volt.
Nagyon jól éreztem magam, kellett ez a hosszútávú-típusú edzés is most, mert a sprintek - ugyanúgy, mint a tört sorozatok - fizikailag és lelkileg is nagyon megterhelőek, ha megszakítás nélkül minden alkalommal központi témaként szerepelnek.
Most - legalábbis az úszás szempontjából - pihenés lesz a hétvégén, aztán jövő hét elején mindent beleadok, hogy végig tartva a szintidőt megcsináljam a 45 perces sprintgyakorlatot.
