A tegnapi fura érzések és a félbehagyott edzést követően ma is lementem, kíváncsi voltam, hogy mi a helyzet, mit jelzett tegnap a testem. Egy dolgot tudtam biztosan, mégpedig hogy meg sem próbálok majd teljes értékű munkát végezni, nem akarok kockáztatni, mert bár jól vagyok, de nem vagyok teljesen egészséges.
Ezúttal 50 méteres medence volt a tetthely, így a program része volt a rajtok gyakorlása is. Ami ebben a legfontosabb gyakorolnivaló volt, az a versenyszemüveges ugrás, azaz a fejes közbeni "bólintás". Tizenkét rajtból tíznél a helyén maradt a szemüvegem, és víz sem ment bele. Rájöttem, csak azon múlik az egész, hogy odafigyelek-e a fejlehajtásra, vagy sem... Az elrugaszkodás után csak egy pillanatra szabad előrenézni a bicskamozdulat közben, utána azonnal le kell hajtani a fejet, különben már nincs rá elég idő.
Az első jó fejesek között volt olyan, amelynél még túl meredek volt a becsapódási szög, azaz mély volt a merülés. Aztán erre is figyeltem és a vége felé úgy érzem, megtaláltam az optimumot. Sajnos a rásegítő delfinmozgást még mindig nem érzem, pedig ez nagyon hasznos lenne a rajt után, ahol a fordulókkal ellentétben oxigénhiány még nem jöhet szóba.
Ezúttal 50 méteres medence volt a tetthely, így a program része volt a rajtok gyakorlása is. Ami ebben a legfontosabb gyakorolnivaló volt, az a versenyszemüveges ugrás, azaz a fejes közbeni "bólintás". Tizenkét rajtból tíznél a helyén maradt a szemüvegem, és víz sem ment bele. Rájöttem, csak azon múlik az egész, hogy odafigyelek-e a fejlehajtásra, vagy sem... Az elrugaszkodás után csak egy pillanatra szabad előrenézni a bicskamozdulat közben, utána azonnal le kell hajtani a fejet, különben már nincs rá elég idő.
Az első jó fejesek között volt olyan, amelynél még túl meredek volt a becsapódási szög, azaz mély volt a merülés. Aztán erre is figyeltem és a vége felé úgy érzem, megtaláltam az optimumot. Sajnos a rásegítő delfinmozgást még mindig nem érzem, pedig ez nagyon hasznos lenne a rajt után, ahol a fordulókkal ellentétben oxigénhiány még nem jöhet szóba.
A rajtok mellett ma csak laza úszás volt, nem sokat foglalkoztam magammal, örültem, hogy összehozok valamekkora távolságot.
De azért a végére hagytam egy kisebb tört sorozatot:
De azért a végére hagytam egy kisebb tört sorozatot:
2 * 200 + 4 * 100 méter, pihenőidők: 40 mp
2:47
1:17
1:22
2:54
1:20
1:19
A napi össztáv 2 400 méter volt.
Olyan érzésem van, mint aki testileg, kondicionálisan egy óriási hullámvölgyben van. Ez az alkalom nagyrészt csak úszkálás volt, mégis úgy éreztem a végén, hogy nem bírnék egyetlen százas erejéig sem 1:15 alá menni, holott 1:09 a legjobb időm.
Aztán elgondolkoztam ezen és arra jutottam, ha most mondjuk 4-5 nap szünetet tarthatnék, egészen biztosan hatalmas szomjúság gyötörne, azaz nagy úszhatnékom lenne, visszatérne az életkedvem és az életerőm is. És úgy érzem, még az elvégzett kevés munka is hozzáadódna a teljesítményemhez, ami biztosan az egyéni legjobb időim közelébe - netán elé is - tolna.
Azonban ennyi kihagyást most nem engedhetek meg magamnak, így is eléggé szorít az idő. Éles időmérésről pedig szó sem lehet február végéig.
Úgyhogy magamhoz képest fekete lóként indulok majd Nyíregyházán...
Aztán elgondolkoztam ezen és arra jutottam, ha most mondjuk 4-5 nap szünetet tarthatnék, egészen biztosan hatalmas szomjúság gyötörne, azaz nagy úszhatnékom lenne, visszatérne az életkedvem és az életerőm is. És úgy érzem, még az elvégzett kevés munka is hozzáadódna a teljesítményemhez, ami biztosan az egyéni legjobb időim közelébe - netán elé is - tolna.
Azonban ennyi kihagyást most nem engedhetek meg magamnak, így is eléggé szorít az idő. Éles időmérésről pedig szó sem lehet február végéig.
Úgyhogy magamhoz képest fekete lóként indulok majd Nyíregyházán...
