Ma nem elsősorban edzeni mentem, de végül összeúszkáltam egy kilométert.
Elég sok lesz ez a bő egy hetes kihagyás, hogy ne kelljen majd szinte a nulláról kezdenem a felkészülést az országos bajnokságra, bár elég érdekes a helyzet, már ami a motivációt illeti: természetesen most is az a célom, mint idén szinte minden verseny előtt, hogy legalább egy számban egyéni csúcsot ússzak, mégis, valahogy a Balaton-átúszás lelkileg sokkal közelebb áll hozzám, holott ezen magamhoz képest sem akarnék nagyot alakítani, mindössze két darab másfél órán belüli idővel is kiegyeznék (persze a tavalyi tapasztalatok alapján ez is elég emberes feladatnak tűnik).
Talán ehhez a lelki kavarodáshoz az is hozzásegít, hogy amennyire idén, úgy most sem vagyok olyan formában, amelyre alapozva bármilyen versenyen vagy versenyszámban egyáltalán taktikai gondolatok is éledhetnének bennem, így tulajdonképpen a még vállalható teljestmények és eredmények lehetnek a maximumok, amelyeket valamennyire reális célként ki tudok tűzni magamban.
