Idén eddig június volt az a hónap, amelyben a legnagyobb távot úsztam össze - 32.100 métert -, de még így is tavaly csak két hónap volt, amelyben ennél kevesebbet teljesítettem, legalábbis ebből a szempontból.
Pillangóban 3.125, háton 1.400 gyorsban pedig 27.575 métert úsztam. Ez utóbbiból 12.200-at tenyérellenállással, 1.050-et egy hossz sprintekkel, 8.300-at pedig időmérésre, 500 és 5.200 méter közötti távokkal. Mindhárom úszásnemben egy-egy hosszt (50 m) teljesítettem a hónap egyetlen versenyén is, Budapesten. Júniusban versenyen tehát összesen 150 métert úsztam...
A hónap vége már egyértelműen a hosszútávokra való készülés jegyében zajlott, ám más összetételben, mint a korábbi években, hiszen az úszásomba folyamatosan vegyítettem rövidtávú elemeket is a változatosság fenntartásáért és a lustaságom elleni küzdelem jegyében.
Az év felénél járva 152,5 km-nél tartok a leúszott össztávot tekintve, ami komoly visszaesés a korábbi évekhez képest, amikor az év végén megközelítettem az 500 kilométert. Várhatóan a tavalyi évvel ellentétben nem fogom minden mért időmet megdönteni az idén, ám amit már megtettem és még meg fogok tenni, az egyértelműen mutatja, hogy ha nem is lettem jobb úszó, rosszabb sem vagyok, mint amikor még sokkal többet edzettem. Fontos erőpróbák lesznek júliusban, amelyeken ez az állítás bebizonyosodhat, vagy meg is cáfolódhat, majd meglátjuk.
