Ma csak egy rövid mozgásra volt idő, igaz, csak a lelkiismeret-furdalásomat növelte volna a több lehetőség, mert akkor vettem észre, hogy úszni jöttem, amikor már a medencetérben voltam. Képtelen voltam fejben az úszásra hangolódni, inkább valami belső automatika hatására másztam be a medencébe.
500 méter bemelegítéssel kezdtem, ami fokozatos átmenettel erős iramúszásba ment át, amely még egy kilométeren keresztül tartott. Ekkor már elég jól megbarátkoztam azzal, hogy a vízben vagyok, ám sajnos úgy döntöttem, hogy beülök pár percre a szaunába pihenni, mert elég fárasztó volt a nagy iram. Ez a kis idő tökéletesen elég volt ahhoz, hogy elveszítsem ezt a nehezen megszerzett kedvet a további mozgáshoz, úgyhogy a még rendelkezésemre álló kis időre már nem csobbantam vissza, hanem távoztam az uszodából.
A napi össztáv 1.500 méter volt.
Utólag szinte csodának tartom, hogy ennyit is úsztam, sok más alkalommal ilyen állapotban el sem jutnék a vízig.
