Ma, szilveszter reggelén még egy utolsó alkalommal vízbe szálltam a reggeli nyitás időpontjában.
Nagyon sok minden az eszembe jutott az elmúlt csodálatos egy évből, amelytől rengeteg mindent kaptam, több szempontból is. Most az öltözőből kijövet olyan léleknyugtató látvány fogadott, amelynek nem emlékszem, hogy részese lehettem-e valaha annak ellenére, hogy elég gyakran érkeztem meg nyitásra az uszodába. A víztükör érintetlen volt, mindenféle fodrozódástól mentes, az egészből valami korábban még nem tapasztalt nyugalom áradt.
Egyedül voltam.
Megmártóztam és leúsztam két vagy három hosszt már, mire mások is vízbe ereszkedtek.
A szokásos 500 méter bemelegítést ezúttal lendületesebbre vettem, majd a jövő év jegyében a rendszeresített pillangós szakaszt (pille - laza gyors - fél perc pihenő) ezúttal felbővítettem egy kilométerre, ami megterhelő volt, de tudom, hogy egyszerűen nincs más út számomra, csak az, hogy többet és többet pillangózzak, ha komoly célom, hogy versenyeken is bővítsem a jelenleg még igen szűk repertoáromat.
Ezt szintén egy kilométer igen erős iramúszás követte, amellyel be is fejeztem a mai és egyben az egész éves úszást.
A napi össztáv 2.500 méter volt, 500 méter pillangóval.
