Ma egy reggeli edzést tartottam 25-ös medencében.
Már a szokásos ötszáz méter bemelegítés közben éreztem, hogy nagyon rozsdásan mozgok, szinte fájt minden kartempó és valószínűleg azért, mert fogalmam sincs... Ez kissé rányomta a hangulatomra és az úszáskedvemre is a bélyegét, de azért nem adtam fel.
A következő fél kilométer hosszonként váltott gyors- és hátúszásról szólt, aztán még egy ötszázas iramúszás, majd kis pihenőt tartottam a szaunában.
Ezután folytattam a hát-gyors kombinációt szintén 500 méteren, végül egy kilométer iramúszással zártam a napot. A végére már elég jól bemelegedtem, kissé felpörgetett az intenzitás közepesnél magasabb szinten tartása.
A napi össztáv 3.000 méter volt, ebből 500 méter volt a hátúszás.
Szenior szakmabeli úszóbarátommal is megosztottam a tanácstalanságomat Zalaegerszeggel kapcsolatban. Javaslata egybevágott a saját, még csak kialakulófélben lévő gondolataimmal, így különösen egyszerű volt elfogadnom őket. Az úszóidőt kellene minél több úszással kitöltenem, nem szükséges intenzíven úsznom, és a hátúszásra szenteljek több időt, de ne hosszonként, hanem egyben próbáljak ebből is minél többet leúszni, hogy a 12 órás úszáson a hosszú órák alatt elgyötört, a gyorsúszáshoz szükséges izmokat néha legalább egy kis időre tehermentesíteni tudjam majd.
