Mivel beléptünk a júniusba, több szempontból is egészen közel érzem már a Balaton-átúszást, pedig 8 hét nagy idő...
De már a kavicsbánya tóra is járhatok úszni, már nyári idő van, már túljutottam a háromszoros táv egyben történő teljesítésén, és már folyamatban van a négyszeres táv megvalósíthatóságának tisztázása is. Remélhetőleg zöld utat kapok még e héten és így teljes lendülettel vághatok bele életem eddigi leghosszabb, 20.800 méteres úszásába vasárnap, június 8-án délután 1/2 3 órától.
Kedvező időjárás esetén a kavicsbánya tó két kimért kereszt-távja közül az 550 méterest nyolcszor, az 500 méterest tizenkétszer oda-vissza kell megtennem. Ha a körülmények nem engedik a nyíltvízi úszást, akkor uszodába vonulok (25 méteres medence), ahol 832 hossz vár majd rám.

Medencében talán lelkileg is könnyebb úszni, fizikailag pedig végképp, az elrugaszkodások és az iránytartás egyszerűsége miatt, viszont mindenképpen a tavat preferálnám. Az egyik üveggolyós úszást mindenképpen nyíltvízen szerettem volna megejteni, és mivel az első kettőt már kénytelen voltam uszodába vinni korábban, ez maradt végső lehetőségként számomra.

Ez a táv most egy hatalmas lépés, de nem csak fizikailag, hanem lelkileg is. Úgy érzem, ha ezen túlleszek, az végképp bevezethet a hosszútávúszásba, és ad elég hitet ahhoz, hogy képesnek tartsam magam egyszer majd a jövőben jelentős távok leúszására is.