Ma nyitásra értem oda az uszodához (25 méteres medence), a hétvégi általános, de már lecsengőben lévő izomlázzal a karosszériámban.
Ezúttal még a bemelegítés alatt sem sikerült teljesen eldönteni, hogy mi legyen a program. Végül 500 méter után szintén 500 méternyi, hosszonként váltott gyors-pillangó-gyors-hát következett. Aztán elkezdtem egy tört sorozatot, bő pihenőidőkkel.
2 * 200 méter (keretidő: 3:30) + 4 * 100 méter (keretidő: 2:00), javuló időkkel:
2:472:431:191:181:181:17
Bár közben folyamatosan lazultam húsból és gyorsultam is, feltűnően elfáradtam a végére, ráadásul tüdőből. Már napok óta éreztem valami lappangó betegséget magamban, és ennek most egyértelmű jele látszott, úgyhogy abba is hagytam az úszást. Kiültem egy kicsit a székekre, de elkezdtem fázni, ami egyrészt szokatlan volt, másrészt pedig indokolatlan, hiszen sem a víz, sem a levegő nem volt hűvösebb a normálisnál. Még a meleg zuhanyt is hűvösnek éreztem.
Remélem, nem tör elő semmilyen nyavalya, mert akkor az egész eddigi műveletsor - ami önmagában is sokkal kevesebb, mint amit szerettem volna - kárba vész.
A napi össztáv mindössze 1 800 méter volt, 125-125 méter hát és pillangóval.
