Az idei év felkészülései közül hármat látok át jelenleg.
Az egyik január 3-ától a február végi nyíregyházi szenior országos versenyig, a másik az ezt követő héttől a Balaton-átúszásig, a harmadik pedig a BÁ utántól az októberi zalaegerszegi 12 órás versenyig tart, amelyen egyéniben szeretnék indulni.
Ez utóbbi lesz messze a legkeményebb, ugyanakkor a legbizonytalanabb is. Ugyanis a 12 órásnak most még nincs kijelölt időpontja, de ha majd lesz és egybeesik a dunaújvárosi 24 órás csapatversennyel, akkor vérző szívvel, de egyértelmű döntéssel le fogok mondani a 12 órásról a csapat javára.
Az első etapot tegnap megkezdtem.
Az úszásom 500 méter bemelegítéssel kezdődött, majd laza gyors hosszok (50-es medence) és 1, 2 ill 4 hosszos hátúszás váltogatták egymást. Háton 400 métert úsztam összesen.
Később belekezdtem egy gyorsító gyakorlatba, 1:40-es ismétlődő időkerettel 1:25-ről indítva szerettem volna 100 métereket gyorsított iramban úszni, amennyit most éppen tudok.
A nyitó iramot erősen elszámoltam, ám ami meglepő, a második százast méginkább, majd onnan ugyan szűkítettem két másodperceket, de ezek nagyon gyengék maradtak. Sőt, ötszáz után le kellett állnom, elfogyott az erőm, legalábbis annyira, amennyire ezt a gyakorlatot már nem volt érdemes folytatnom. A hatodik, full gázos záró ("erőkontroll") százas is gyenge lett, jelezve, hogy a rövid távok szempontjából igen gyenge erőállapotban vagyok.
A sprintek listája:
6 * 100 méter, 1:40-es időkeret:
1:27
1:30
1:28
1:26
1:24
1:16
Az össztáv 2 400 méter volt.
Alig két hónapom van hátra, hogy rohamléptekkel javítsak ezen az állapoton.
A különböző versenytávokat - 50, 100, 200 és 400 m - is gyakorolnom kell, de óra és megalkuvás nélkül fogom. Be kell lőnöm még a fordulókat, próbálgatnom kell a helyes rajtot és a helyes fejtartást is ugrás közben.