Visszatérve a vízbe több mint két hét után és három nappal az országos bajnokság előtt, nagyon rossz érzéseim vannak. Alig van elképzelésem, mit is kellene csinálni ma és holnap, így egy köztes megoldást, egy nagyon rövid, gyorsító mozgást végeztem 33 méteres medencében.
Az első 500 méteren lazán kezdtem melegíteni, majd fokozatosan felpörgettem az iramot, de nagyon soknak éreztem ilyen kis megterhelést is. Most tapasztaltam meg igazán, mit is jelentett a hosszú kihagyás, a karjaim, lábaim erőtlenekké váltak, az oxigénigényem pedig mintha sokkal több lenne...
Azért csak nekiestem egy 5*100-as sorozatnak, amit eredetileg 8-as adagnak terveztem, de már a második százas után éreztem, olyan sokat most biztosan nem bírnék.
5 *100-as sorozat, szintidő: 1:20; indulási idő: 1:40
Az első százas még nagyon könnyedén, visszafogottan ment, de a negyedik után már szinte nem is éreztem, hogy idő telt el az ötödik előtt...
Ennyi elég is volt mára, túl azon, hogy ennyi időm is volt csobbanni, de nem csak feltételezve, hanem tapasztalva is az állapotomat, még inkább elkeserítő a helyzet.
A napi össztáv 1.000 méter volt.
