Ismét egy rövid edzésre futotta ma reggel, ezúttal 50 méteres medencében.
200 méter bemelegítést követően még 200 méter tempós gyors következett, ezután nekifogtam egy 400 méteres időmérésnek.
Elég vehemensen megtoltam az első százat, de próbáltam tartani az iramot minél tovább. Ez körülbelül 250 méterig ment, onnantól kezdve éreztem, hogy átmegy a mozgásom erőlködésbe, így a hajrá már nagy küzdelem volt, tudtam, hogy veszítek az időből. A vége 5:37 lett, amiből egy hónap múlva - az országos bajnokságra - 8-10 mp-el kevesebb kell, hogy legyen. Ehhez nagyon kemény négy hétre van szükség, a Balaton-átúszás előtt még rá sem merek gondolni...
Utána a tüdőmet dolgoztattam meg 200 méternyi nyolcas levegős gyorssal, majd még kétszer 100, illetve egyszer 200 méter ötös levegőssel is. Közte pedig 200 méter hosszonként váltott laza gyors és hátúszás volt.
A legvégén egy rajtköves 100 méter gyorsot mértem, és örültem volna, ha 1:10-en belüli időt tudok úszni, már csak azért is, mert úgy éreztem, a most "debütáló" delfinezésem is hozni fog valamennyit. Ám egészen pocsék 1:12-t úsztam... A rajtom túl meredek volt, a delfinezésből nem sikerült időben és jól feljönni, és a második ötvenen már karból sem voltam rendben.
A napi össztáv 1.700 méter volt, 100 méter hátúszással. Eléggé elfáradtam ettől is, éreztem, hogy még a tüdőm sincs azon a szinten, ahol kellene lennie, pláne a hús...
A Balaton-átúszás céljait illetően azért még semmiről nem mondtam le - főleg az első átúszás idejét illetően -, mivel az utolsó mentsváramban, a technikámban még mindig bízom, és a Fűzfői Átúszás időeredménye alapján talán nem is alaptalanul.
