Az elmúlt hétvégén mindkét napon kisebb megszakításokkal, de látástól vakulásig kerti tó készítés volt napirenden, mint "száraz edzés"... Ez ásásból és betonozásból állt. Ez utóbbit nem lehetett félbehagyni, végig kellett csinálni az egész fázist, így régen fáradtam már el annyira, mint ahogy vasárnap este éreztem magam.
Kedd reggel még mindig csurom izomláz volt a karom, a vállam, a combom hátsó része, de különösen a lapockám körül a hátam. Már az úszás előtt egyértelmű volt, hogy itt átmozgató úszásnál többről szó sem lehet, hiszem még a cipőm megkötése is csak öregek otthonát idéző sebességgel sikerült.
Rövid bemelegítés után óvatos iramban, 17 perc körüli kilométereket úsztam. Összesen 3.000 méter jött össze ezen a napon, melyből 2.000-et TEÁ-val hoztam össze. A legvégén két hossz erejéig - 50 méteres medencében - meghajtottam magam, de csak 1:12-es 100 méter jött össze.
Nem volt illúzióm arról, hogy az izomláz ettől még nem fog megszűnni, de reménykedtem benne, hogy a szerdai úszásra már nem lesz döntő befolyással, ugyanis ez lesz az utolsó alkalom Sopron előtt, amikor még úgy végezhetek sprintedzést, hogy a hétvégéig teljesen kipihenhetem a fáradalmakat.
